A biológiai tisztítást veszélyeztető anyagok
A biológiai tisztítás alapját a baktériumok, archeák és más mikroorganizmusok anyagcseréje adja. Ezek az élőlények rendkívül érzékenyek a toxikus vegyületekre, ezért nem mindegy, hogy milyen szennyező anyagokkal és mekkora koncentrációban terhelt szennyvíz érkezik a tisztítóba.
Sokan ismeret hiányból, mások felelőtlenségből öntenek a közcsatornába olyan vegyületeket, amelyek akár tönkre is tehetik a települési szennyvíztisztító rendszer biológiáját vagy kárt tehetnek a tisztítást biztosító rendszer elemeiben. Sok oldott szennyezőanyag(pl. gyógyszermaradványok, nehézfémek, egyéb komplex anyagok) eltávolítására pedig a legtöbb szennyvíztisztító telep technológiája alkalmatlan. Ebből következően az ilyen összetevők jelentős része végső soron a tisztított szennyvízben, vagy a szennyvíziszapon keresztül kikerülnek a természetbe.
A tisztítást veszélyeztető anyagok csatornahálózatba kerülésének megelőzési kulcsa az ipari szennyvizeknél az előkezelés, míg a kommunális szennyvizek esetében a szemléletformálás és a szennyvízminőség folyamatos monitorozása, amelyek együttesen biztosíthatják a szennyvíztisztító telepek hosszútávon fenntartható működését.
Nehézfémek
A nehézfémek – például a higany, a kadmium, az ólom és a króm – már kis koncentrációban is gátolják az enzimatikus folyamatokat, ezáltal csökkentik a szervesanyag-lebontás, a nitrifikáció és a denitrifikáció hatékonyságát.
Oldószerek, gyógyszerek
Ipari eredetű szerves oldószerek, fenolok, peszticidek és egyes gyógyszermaradványok szintén toxikus hatásúak lehetnek, különösen akkor, ha sokkszerű terhelésként érkeznek a rendszerbe.
Savak és lúgok
A szélsőséges pH-értékek – savas vagy erősen lúgos szennyvizek – roncsolják a mikrobiális közösségeket, mivel a legtöbb tisztítótelepi mikroorganizmus semleges közeli pH-tartományban aktív.Hasonló problémát okozhat a magas sótartalom, amely ozmotikus stresszt idéz elő, különösen az ipari szennyvizek esetében.
A gépészeti berendezések élettartamát is csökkenti a pH érték szélsőséges változása.
Durva, szilárd anyagok
A szennyvíztisztító telepek gépei –szivattyúk, rácsok, csigák, fúvók, keverők – a fizikai és kémiai hatásokra –egy határon túl – egyaránt érzékenyek. A durva szilárd anyagok, mint a textíliák, nedves törlőkendők, műanyag fóliák és higiéniai termékek eltömődéseket, tengelyre történő felcsavarodást és ezáltal meghibásodásokat okoznak. Ezek a szilárd anyagok nemcsak a karbantartási igényt, hanem adott esetben az energiafelhasználást is növelik.
Olajok és szemcsék
A zsírok, olajok és zsiradékok lerakódásokat képeznek a csővezetékekben, medence falán és a gépészeti elemeken, csökkentve az átfolyási keresztmetszetet, erősítve a korróziós folyamatokat. A homok és más abrazív szemcsék gyorsítják a kopást, különösen a szivattyúk, szerelvények és szelepek esetében.
Oxidálószerek
A kémiailag agresszív anyagok – például savak, lúgok, oxidálószerek – korróziót okozhatnak, ami a fém alkatrészek élettartamának jelentős csökkenéséhez vezet.
Összegzés
Összefoglalásképpen le kell szögezni, hogy a biológiai folyamatok sérülése tisztítási hatásfok-romláshoz, míg a gépészeti károk megnövekedett üzem és karbantartási költségekhez és üzemzavarokhoz vezetnek. Az, hogy a szennyvízcsatornán keresztül, vagy tengelyen milyen összetételű, milyen mértékben toxikus és káros szennyvíz érkezik a tisztítóműbe, a felhasználó egyéni felelőssége is.
