Ivóvízbázisok védőterülete és védőidoma
Az ivóvíz minőségének megőrzése nemcsak a víztisztítás feladata, hanem már jóval korábban, a vízbázis környezetében kezdődik. Ezt szolgálják az úgynevezett ivóvízbázis-védőterületek (felszíni kiterjedés) és védőidomok (felszín alatti térbeli kiterjedés), amelyek célja, hogy megakadályozzák a szennyező anyagok bejutását az ivóvízellátást biztosító felszín alatti vagy felszíni vizekbe.
Az ivóvízbázisok védőterülete és védőidoma azok a kijelölt területek, amelyekről a vízbázist ellátó felszín alatti víz a kutakhoz áramlik. A védőterületek kijelölése hidrogeológiai vizsgálatokon, áramlási modellezésen és jogszabályi előírásokon alapul, és minden közüzemi ivóvízbázis esetében kötelező.
A védőterületek rendszere
Magyarországon a védőterületek és védőidomok három fő övezetre tagolódnak, a szennyezések elérési ideje és kockázata alapján.
1. Belső védőterület
A vízkivételi mű (kút, forrás) közvetlen környezete. Jellemzően néhány tíz méteres kiterjedésű. Cél: az azonnali szennyeződések kizárása.
Korlátozások:
Idegen személyek belépése korlátozott. Tilos minden szennyező tevékenység (tárolás, építés, mezőgazdaság).
2. Külső védőterület
Az a terület, ahonnan a szennyeződés néhány éven belül elérheti a kutat. Kiterjedése vízbázistípustól függően jelentős lehet
Korlátozások:
Szabályozott mezőgazdasági tevékenység. Veszélyes anyagok tárolásának és ipari tevékenységeknek korlátozása. Szennyvízelhelyezés és hulladéklerakás tiltása vagy szigorú feltételekhez kötése.
3. Hidrogeológiai védőterület
Ez a vízbázis teljes utánpótlódási területe, amely gyakran több település közigazgatási határán is átnyúlhat.
Ez két részből (A és B zóna) áll aszerint, hogy a gyorsabb elérésű területről, vagy lassabb áramlású, nagyobb területről van-e szó.
Korlátozások:
A korlátozásokat a területhasználati és fejlesztési szabályozás tartalmazza. Környezetterhelő létesítmények engedélyezésének korlátozása.
Védőterületek jelentősége a különböző vízbázistípusoknál
Parti szűrésű vízbázisoknál kiemelt a gyors reagálás, mert a felszíni víz minősége közvetlen hatással van a vízbázisra.
Karsztvízbázisoknál a védőterületek különösen kiterjedtek, mivel a víz gyorsan, természetes szűrés nélkül juthat el a kutakhoz.
Rétegvízbázisoknál a geológiai védelem nagyobb, de a hosszú távú szennyezések (pl. arzén, ipari eredetű anyagok) kockázata továbbra is fennáll.
Az ivóvízbázisok védőterületei a megelőzés legfontosabb eszközei az ivóvízminőség megőrzésében. A megfelelően kijelölt és betartott védőzónák biztosítják, hogy a vízbázisok nemcsak ma, hanem évtizedek múlva is biztonságosan használhatók legyenek.