Vissza az összes cikkhez

Mi az a szennyvíziszap és mire lehet jó?

Szennyvíziszap

A szennyvíziszap a szennyvíztisztítás során keletkező, nagy víztartalmú melléktermék, amely szerves és szervetlen anyagokat, mikroorganizmusokat, valamint különböző szennyezőket tartalmaz. Bár sokáig kizárólag hulladékként tekintettek rá, ma már egyre inkább kezelendő erőforrásként jelenik meg a környezetvédelemben.

A szennyvíztisztítás több lépcsőben zajlik, és mindegyik szakaszban keletkezhet iszap.

1. Elsődleges (primer) iszap

Az előülepítés során a leülepedő szilárd anyagok képezik. Magas szervesanyag-tartalmú, kevéssé stabil, bűzös anyag.

2. Másodlagos (szekunder) iszap

A biológiai tisztítás mellékterméke, amely elhalt és élő mikroorganizmusokat (eleveniszapot) tartalmaz. A nagy víztartalmú, híg szerkezetű anyagot hasznosítás vagy bármilyen célú elszállítás előtt speciális centrifugákban víztelenítik.

3. Vegyes iszap

Primer és szekunder iszap keveréke, a legtöbb kommunális telepen ez kerül további kezelésre.

A szennyvíziszap fő jellemzői

Víztartalom: 95–99% (kezelés előtt).

Szervesanyag-tartalom: jelentős.

Tápanyagok: nitrogén, foszfor.

Kockázati elemek: kórokozók, nehézfémek, mikroszennyezők.

A szennyvíziszap kezelése és ártalmatlanítása a kockázati tényezők miatt szigorúan szabályozott tevékenység.

A szennyvíziszap feldolgozásának fő lépései

1. Sűrítés

A sűrítés célja a víztartalom – és vele együtt a térfogat – csökkentése. Ez gravitációs sűrítőkkel és flotációs eljárásokkal történhet.

2. Víztelenítés

A szállítás és/vagy további kezelés, például biogáz-termelés érdekében a szennyvíziszapot okvetlenül vízteleníteni kell. A víztelenítés legáltalánosabb technológiái:

  • centrifuga,
  • szalagszűrő prés,
  • kamrás szűrőprés.

Víztelenítés után az iszap szárazanyag-tartalma 20–35%.

3. Stabilizálás

A biológiai és szagképző folyamatok csökkentése érdekében a szennyvíziszapot stabilizálni kell. Ez biogáz-termelési célú rothasztásnál eleve megtörténik. Az anaerob rothasztásnál a szerves anyag egy része lebomlik, emellett biogáz (metán) keletkezik, az anyag stabilabbá válik. A stabilizálás másik módja a mészstabilizálás abban az esetben, ha a szennyvíziszapot nem kívánják biogáztermelésre használni.

4. Utókezelés / ártalmatlanítás

A végső felhasználástól függően a szennyvíziszap-maradványt lehet

  • szárítani,
  • komposztálni,
  • termikus kezelésnek alávetni,
  • kijelölt helyre lerakni (nem fenntartható megoldás, ezért Európában egyre inkább visszaszorul).

A szennyvíziszap felhasználási lehetőségei

1. A szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosítása

A mezőgazdasági hasznosítás is lehetséges, de csak megfelelő minőség és folyamatos ellenőrzés és hatósági engedélyek megléte esetén talajjavítóként, trágyaként nem élelmiszertermelésre használt területeken. A földszáraz szennyvíziszapot gyakran használják rekultivációs célokra, de figyelembe kell venni, hogy a rothasztáson már átesett szennyvíziszap tápanyagtartalma viszonylag alacsony.

2. Energetikai hasznosítás

Az energetikai hasznosítás legáltalánosabb módja a biogáz-termelés anaerob rothasztással. A keletkező metán gázmotorban elégetve alkalmas áramfejlesztésre, amely jelentős mértékben hozzájárul a szennyvíztisztító telep energia-önellátásához, az üvegházhatású gázok csökkentéséhez. Emellett a metán alkalmas lehet a földgázhálózatba történő betáplálásra is.

3. Anyagában történő hasznosítás

A szennyvíziszapból lehetséges a foszfor-visszanyerés, illetve kísérletek folynak azzal kapcsolatban, hogy építőipari adalékanyagként lehessen hasznosítani.