Mi az a szennyvíziszap és mire lehet jó?
A szennyvíziszap a szennyvíztisztítás során keletkező, nagy víztartalmú melléktermék, amely szerves és szervetlen anyagokat, mikroorganizmusokat, valamint különböző szennyezőket tartalmaz. Bár sokáig kizárólag hulladékként tekintettek rá, ma már egyre inkább kezelendő erőforrásként jelenik meg a környezetvédelemben.
A szennyvíztisztítás több lépcsőben zajlik, és mindegyik szakaszban keletkezhet iszap.
1. Elsődleges (primer) iszap
Az előülepítés során a leülepedő szilárd anyagok képezik. Magas szervesanyag-tartalmú, kevéssé stabil, bűzös anyag.
2. Másodlagos (szekunder) iszap
A biológiai tisztítás mellékterméke, amely elhalt és élő mikroorganizmusokat (eleveniszapot) tartalmaz. A nagy víztartalmú, híg szerkezetű anyagot hasznosítás vagy bármilyen célú elszállítás előtt speciális centrifugákban víztelenítik.
3. Vegyes iszap
Primer és szekunder iszap keveréke, a legtöbb kommunális telepen ez kerül további kezelésre.
A szennyvíziszap fő jellemzői
Víztartalom: 95–99% (kezelés előtt).
Szervesanyag-tartalom: jelentős.
Tápanyagok: nitrogén, foszfor.
Kockázati elemek: kórokozók, nehézfémek, mikroszennyezők.
A szennyvíziszap kezelése és ártalmatlanítása a kockázati tényezők miatt szigorúan szabályozott tevékenység.
A szennyvíziszap feldolgozásának fő lépései
1. Sűrítés
A sűrítés célja a víztartalom – és vele együtt a térfogat – csökkentése. Ez gravitációs sűrítőkkel és flotációs eljárásokkal történhet.
2. Víztelenítés
A szállítás és/vagy további kezelés, például biogáz-termelés érdekében a szennyvíziszapot okvetlenül vízteleníteni kell. A víztelenítés legáltalánosabb technológiái:
- centrifuga,
- szalagszűrő prés,
- kamrás szűrőprés.
Víztelenítés után az iszap szárazanyag-tartalma 20–35%.
3. Stabilizálás
A biológiai és szagképző folyamatok csökkentése érdekében a szennyvíziszapot stabilizálni kell. Ez biogáz-termelési célú rothasztásnál eleve megtörténik. Az anaerob rothasztásnál a szerves anyag egy része lebomlik, emellett biogáz (metán) keletkezik, az anyag stabilabbá válik. A stabilizálás másik módja a mészstabilizálás abban az esetben, ha a szennyvíziszapot nem kívánják biogáztermelésre használni.
4. Utókezelés / ártalmatlanítás
A végső felhasználástól függően a szennyvíziszap-maradványt lehet
- szárítani,
- komposztálni,
- termikus kezelésnek alávetni,
- kijelölt helyre lerakni (nem fenntartható megoldás, ezért Európában egyre inkább visszaszorul).
A szennyvíziszap felhasználási lehetőségei
1. A szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosítása
A mezőgazdasági hasznosítás is lehetséges, de csak megfelelő minőség és folyamatos ellenőrzés és hatósági engedélyek megléte esetén talajjavítóként, trágyaként nem élelmiszertermelésre használt területeken. A földszáraz szennyvíziszapot gyakran használják rekultivációs célokra, de figyelembe kell venni, hogy a rothasztáson már átesett szennyvíziszap tápanyagtartalma viszonylag alacsony.
2. Energetikai hasznosítás
Az energetikai hasznosítás legáltalánosabb módja a biogáz-termelés anaerob rothasztással. A keletkező metán gázmotorban elégetve alkalmas áramfejlesztésre, amely jelentős mértékben hozzájárul a szennyvíztisztító telep energia-önellátásához, az üvegházhatású gázok csökkentéséhez. Emellett a metán alkalmas lehet a földgázhálózatba történő betáplálásra is.
3. Anyagában történő hasznosítás
A szennyvíziszapból lehetséges a foszfor-visszanyerés, illetve kísérletek folynak azzal kapcsolatban, hogy építőipari adalékanyagként lehessen hasznosítani.